Adatkezelési Tájékoztató

A szabályzat / utasítás száma: 1/2018..
A szabályzat (jelen verziójának) hatályba lépésének dátuma: 2018.05.25.
A szabályzat előző verziójának száma: 2018.05.25.
A szabályzat előző verziója hatályba lépésének dátuma: ez az szabályzat első verziója
Kapcsolódó jogszabályok GDPR: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.)A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grt.)A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény (Katv.)A Számvitelről szóló 2000. évi C törvény.Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001 évi CVIII. törvényAz elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényA személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényA polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényA személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló2005. évi CXXXIII. törvény (Szvtv.)A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

Előző verzióhoz képet főbb változások:

Ez az utasítás első verziója.

  1. Az Adatvédelmi Szabályzat célja

Az Adatvédelmi Szabályzat célja a vállalaton belül az adatkezelési szabályok rögzítése, azok betartatása, és a vállalat jogszabályi megfelelőségének biztosítása, a személyes adatok jogszabályban foglaltaknak megfelelő kezelésével.

  1. Fogalom-meghatározások

Személyes Adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

Érintett: Az az azonosított vagy azonosítható személy, akire a Személyes Adat vonatkozik.

Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

Profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;

Álnevesítés: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;

Nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja; jelen Szabályzat értelmében Vintage Bazaar.hu Kft. adatkezelőnek minősül

Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

Adatfeldolgozás: Az Adatfeldolgozó által az Adatkezelő nevében végzett valamennyi Adatkezelési tevékenység.

Címzett: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az Érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

Adatvédelmi Incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

GDPR: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)

Adatvédelmi Jogszabályok: a GDPR és minden más, EU-s vagy tagállami szintű, az adatkezelésre vonatkozó bármely jogszabály együttesen.

Felügyeleti Hatóság: egy tagállam által a GDPR 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv;

Különleges adat: faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok.

Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

Az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

Nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

Vállalkozás: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is.

  1. A személyes adatok kezelésének alapjai

III/1. A személyes adatok kezelésének elvei

  • A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni. („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”);
  • A személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet. („célhoz kötöttség”);
  • A személyes adatok kezelésének célja megfelelő és releváns kell legyen, és csak a szükséges mértékű lehet. („adattakarékosság elve”)
  • A személyes adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük.

Az adatkezelés célja szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul javítani, helyesbíteni – vagy törölni kell. („pontosság”)

  • A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, hogy az érintettek azonosítását csak az adatkezelési cél eléréséhez szükséges ideig tegye lehetővé. A személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, ha a tárolás közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történik. („korlátozott tárolhatóság”);
  • A személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve. („integritás és bizalmas jelleg”).

A fenti elveket minden azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információ esetében alkalmazni kell.

A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a gyermek adatainak kezelésére vonatkozó hozzájárulást a gyermek törvényes képviselője adta meg, illetve engedélyezte. A gyermekek személyes adatainak kezelése folyamán minden szempontból fokozott biztonsági követelmények érvényesek. –

.

III/2. Mikor tekinthető a személyes adatok kezelése jogszerűnek? (úgynevezett jogalapok kérdése)

A személyes adatok kezelése kizárólag akkor jogszerű, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül (ezeket a feltételeket egyben jogalapnak is hívják):

  • az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;
  • az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;
  • az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; ez a kötelezettség akár Európai Uniós, akár tagállami jogban foglalt kötelezettség is lehet;
  • az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges (pl: életének megmentése, katasztrófahelyzet, stb.) ;
  • az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
  • az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek (pl: visszaélések megelőzése; megtörtént események későbbi bizonyíthatósága; szerződéses kapcsolatban a másik fél kötelezettségeinek kikényszeríthetősége; stb.) érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Ilyen esetben arra is tekintettel kell lenni, hogy az érintett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és azzal összefüggésben számíthat-e ésszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet sor. Abból a célból, hogy meg lehessen állapítani, hogy az adatkezelő/harmadik fél jogos érdekei vagy az érintett jogai-szabadságai-érdekei élveznek-e előbbséget, érdekmérlegelési tesztet kell elvégezni.

A különleges adatok kizárólag az érintett hozzájárulásával, vagy olyan egyéb nyomós indokból kezelhetőek, amelyek a GDPR 9.cikkében szerepelnek.

III/3. Az érintett személy hozzájárulásával kapcsolatos szabályok

  • Ha az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult.
  • Ha az érintett a hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik, akkor az adatkezelő oly módon kéri meg a hozzájárulását, hogy az érintett számára egyértelműen megkülönböztethető legyen, hogy melyik hozzájárulás melyik ügyre vonatkozik. Ha ez nem teljesül, a hozzájárulás nem érvényes.
  • Az adatkezelő azon kérésének, – amely az érintett hozzájárulásának beszerzésére irányul -, érthetőnek, könnyen hozzáférhetőnek, világosnak és egyszerű nyelvezetűnek kell lennie. Ha ez nem teljesül, a hozzájárulás nem érvényes.
  • Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.
  • Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni azt a tényt, egyebek mellett, hogy a szerződés teljesítésének – beleértve a szolgáltatások nyújtását is – feltételéül szabták-e az olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.
  • Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek törvényes képviselője adta meg, illetve engedélyezte.

III/4. Az adatkezelés célja

Minden egyes adatkezelési esetében meghatározhatónak kell lennie az adatkezelés céljának. A célt meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az jogszerűnek minősíthető-e a fentiekben leírtak alapján.

A személyes adatoknak a gyűjtésük eredeti céljától eltérő egyéb célból történő kezelése csak akkor megengedett, ha az adatkezelés összeegyeztethető az adatkezelés eredeti céljaival, amelyekre a személyes adatokat eredetileg gyűjtötték. Ebben az esetben nincs szükség attól a jogalaptól eltérő, külön jogalapra, mint amely lehetővé tette a személyes adatok gyűjtését.

Amennyiben a szervezet olyan adatkezelést kíván végezni, amely ebben a szabályzatban nem szerepel, előzetesen ezen belső szabályzatát kell megfelelően kiegészíteni, illetve az új adatkezelési célnak megfelelő rész-szabályokat hozzákapcsolni.

III/5. Azonosítást nem igénylő adatkezelés

Ha azok a célok, amelyekből az adatkezelő a személyes adatokat kezeli, nem vagy már nem teszik szükségessé az érintettnek az adatkezelő általi azonosítását, az adatkezelő nem köteles kiegészítő információkat megőrizni.

Ha az adatkezelő bizonyítani tudja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy azonosítsa az érintettet, erről lehetőség szerint őt megfelelő módon tájékoztatja.

  1. Az érintett személyek jogai és jogorvoslati lehetőségei

IV/1. Az érintettek jogaira vonatkozó általános szabályok:

Az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított 25 napon belül tájékoztatja az érintettet az alábbi jogokra vonatkozó kérelme nyomán hozott intézkedésekről.

Ha az Adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 25 napon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint a jogorvoslati lehetőségeiről.

Az Adatkezelő az érintettek jogainak gyakorlásával kapcsolatos kérelmeket díjmentesen teljesíti. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az Adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre: észszerű összegű díjat számíthat fel. A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az adatkezelőt terheli.

Amennyiben az Adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.

Az Adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat a lent meghatározott helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az Adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.

IV/2. Az érintett tájékoztatása

Az érintettre vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást az adatgyűjtés időpontjában kell az érintett részére megadni, illetve ha az adatokat nem az érintettől, hanem más forrásból gyűjtötték, az ügy körülményeit figyelembe véve, ésszerű határidőn belül kell rendelkezésre bocsátani.

Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:

  • az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
  • az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
  • a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
  • jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei;
  • adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;
  • adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá ezzel kapcsolatosan az Európai Unió Bizottságának megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a GDPR szerint megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás.
  • a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
  • az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
  • hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
  • a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
  • arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
  • a GDPR fogalmai szerinti automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.
  • ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és a fent említett minden releváns kiegészítő információról.

Ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg, az adatkezelő a fentieken kívül tájékoztatja az érintettet továbbá a személyes adatok forrásáról és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e.

Az adatkezelő ebben az esetben a tájékoztatást az alábbiak szerint adja meg:

a) a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit tekintetbe véve, a személyes adatok megszerzésétől számított észszerű határidőn, de legkésőbb egy hónapon belül;

b)ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy

c) ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor.

IV./3. Az érintett további jogai

Az érintett hozzáférési joga

Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést (tájékoztatást) kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

a) az adatkezelés céljai;

b) az érintett személyes adatok kategóriái;

c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;

d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;

f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;

g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;

h) amennyiben az Adatkezelő alkalmaz ilyen eljárást, akkor az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozó megfelelő garanciákról.

Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri. A másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

A helyesbítéshez való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

A hozzájárulás visszavonásához való jog

Amennyiben az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapult, az érintett jogosult a hozzájárulás bármely időpontban való visszavonására. Ha az adatkezelésnek van a hozzájáruláson kívül más jogalapja is, akkor a hozzájárulás visszavonása nem vezet az adatkezelés megszűnéséhez.

A hozzájárulás visszavonása nem érinti a visszavonás időpontját megelőző adatkezelés jogszerűségét.

A törléshez való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az Adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;

b) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

c) az érintett tiltakozik a jogos érdeken, közérdeken vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásán alapuló adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre;

d) az érintett a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése, illetve a marketing célú profilakotás ellen tiltakozik;

e) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

f) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó Adatvédelmi Jogszabályban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

g) a személyes adatok gyűjtésére a közvetlenül 16 év alattiak részére felkínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások ajánlásával kapcsolatosan került sor.

A törlésre való kérelmet nem kell teljesíteni amennyiben az adatkezelés szükséges:

a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;

b) a személyes adatok kezelését előíró, az Adatkezelőre alkalmazandó Adatvédelmi Jogszabályok szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;

c) A GDPR-ban meghatározott, a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;

d) közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törlés valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy

e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

Az elfeledtetéshez való jog

Ha az Adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és azt a fent leírtak alapján az érintett kérésére törölni köteles, akkor az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;

b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

c) az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

d) az érintett tiltakozott a jogos érdeken, közérdeken vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásán alapuló adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az Adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

Az Adatkezelő az érintettet, akinek a kérésére korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

Az adathordozhatósághoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha:

a) az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása vagy az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; és

b) az adatkezelés automatizált módon történik.

Az érintett jogosult arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.

Az adathordozhatóság jogának gyakorlása nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

A tiltakozáshoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a jogos érdeken, közérdeken vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásán alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

Automatizált döntéshozatalhoz kapcsolódó jog

Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

Ez a jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés:

a) az érintett és az Adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;

b) meghozatalát az Adatkezelőre alkalmazandó olyan Adatvédelmi jogszabály teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy

c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.

A fenti a) és c) esetekben az Adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket tenni az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy az adatkezelő részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.

Az automatizált döntések és a profilalkotás nem alapulhatnak a Különleges adatokon, kivéve, ha ahhoz az érintett hozzájárult vagy arra az Adatvédelmi Jogszabályokban meghatározott közérdekből van szükség, és az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében megfelelő intézkedések megtételére került sor.

IV/4. Az érintett rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek

Amennyiben

– az Adatkezelő elutasítja az érintett fentiekben leírt jogaira vonatkozó kérelmét, és az érintett nem ért egyet az Adatkezelő ezen döntésével; vagy

– az Adatkezelő az érintett jogainak gyakorlása kapcsán leírt határidőt elmulasztja,

akkor az érintett bírósághoz fordulhat.

Kártérítés és sérelemdíj

A Adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt megtéríti. Az érintett személyiségi jogának megsértése esetén az érintett sérelemdíjat követelhet a Ptk és az Info tv alapján. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Az adatkezelő nem téríti meg a kárt és nem követelhető sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

Az érintett kezdeményezhet az adatvédelmi hatóság eljárását is, mely jelenleg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

  1. Ügyviteli rendelkezések

V/1. Az adatkezelő feladatai általánosságban

Az adatkezelő a jogszerű adatkezelés érdekében megfelelő belső adatvédelmi szabályokat alkalmaz. Ez a szabályozás kiterjed az adatkezelő hatáskörére és felelősségére. Az adatkezelő kötelessége, hogy megfelelő és hatékony intézkedéseket hajtson végre, valamint hogy képes legyen igazolni azt, hogy az adatkezelési tevékenységek a hatályos jogszabályoknak megfelelnek. Ezt a szabályozást az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak, valamint a természetes személyek jogait és szabadságait érintő kockázatnak a figyelembevételével kell meghozni.

V/2. Beépített és alapértelmezett adatvédelem

Az adatkezelő a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével mind az adatkezelés módjának meghatározásakor, mind pedig az adatkezelés során olyan megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre, amelyek célja egyrészt az adatvédelmi elvek, például az adattakarékosság hatékony megvalósítása, másrészt az Adatvédelmi Jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez és az érintettek jogainak védelméhez szükséges garanciák beépítése az adatkezelés folyamatába.

Az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak biztosítására, hogy alapértelmezés szerint kizárólag olyan személyes adatok kezelésére kerüljön sor, amelyek az adott konkrét adatkezelési cél szempontjából szükségesek. Ez a kötelezettség vonatkozik a gyűjtött személyes adatok mennyiségére, kezelésük mértékére, tárolásuk időtartamára és hozzáférhetőségükre. Ezek az intézkedések különösen azt kell, hogy biztosítsák, hogy a személyes adatok alapértelmezés szerint a természetes személy beavatkozása nélkül ne válhassanak hozzáférhetővé meghatározatlan számú személy számára.

Át kell tekinteni az egyes adatkezelések céljait, szempontrendszerét, a személyes adatkezelés koncepcióját. Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzattal összhangban kell biztosítani jogszerű adatkezelést és adatfeldolgozást.

Vállalatunk ennek során, a vonatkozó szabályzatait meghatározott időközönként, 3 évente felülvizsgálja

V/3. Adatbiztonság

Vállalatunk megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja, ideértve, többek között, adott esetben:

  • a személyes adatok folyamatos bizalmas jellegének biztosítását (vagyis hogy védett legyen a jogosulatlan hozzáféréssel szemben),
  • rendelkezésre állását (az adatok az arra jogosultak számára hozzáférhetőek) és
  • ellenálló képességét;
  • az adatok hitelességét, pontosságát, naprakészségét.

Az Adatkezelő biztosítja az adatokkezelését végző rendszerek azon képességét, hogy fizikai vagy műszaki incidens esetén, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehessen állítani.

Vállalatunk az adatbiztonsági intézkedéseket rendszeresen felülvizsgálja 3 évente.

Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell a jogosulatlan továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen is.

Az adatbiztonság megtervezésekor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.

Az adatok tárolása és feldolgozása az Adatkezelő székhelyén, telephelyén történik; adatfeldolgozással járó tevékenységek esetében előfordulhat, hogy nem a fent nevezett helyszínen, hanem az adatfeldolgozó székhelyén, telephelyén történik.

A személyes adatok biztonsága érdekében az Adatkezelő belső szabályozási, szervezési, műszaki, oktatási intézkedésekkel gondoskodik az adatkezelés biztonságáról.

Az IT kockázatok (pl. adathalász levelek, vírusok, kémprogramok stb.) elleni védelem céljából szűrőprogramok kerülnek alkalmazásra.

Az Adatkezelő számítógépei és papír alapú dokumentációja zárt helyiségben, tűzbiztos környezetben kerültek elhelyezésre.

Az IT rendszerek tűzfallal védettek.

Az egyes adatkezelési műveleteket azon személyek végezhetik, illetve az adatokat azok ismerhetik meg, akiknek munkakörét képezi a kapcsolódó tevékenység

Az Adatkezelő az adatfeldolgozókkal történő együttműködése során is szem előtt tartja az adatbiztonság követelményét, ezért a velük kötött szerződés garanciákat tartalmaz az adatkezelés biztonságára vonatkozóan, például a technikai- szervezési előírásokat, az adatfeldolgozói munkavállalóinak titoktartási kötelezettségét illetően. Szintén ezt a célt szolgálja, hogy az adatfeldolgozó az Adatkezelő előzetes engedélyével vehet igénybe további adatfeldolgozót.

V/4. Adatvédelmi hatásvizsgálat

Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa –, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Olyan egymáshoz hasonló típusú adatkezelési műveletek, amelyek egymáshoz hasonló magas kockázatokat jelentenek, egyetlen hatásvizsgálat keretei között is értékelhetőek.

Ha van kijelölt adatvédelmi tisztviselő, az adatkezelő az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzésekor az adatvédelmi tisztviselő szakmai tanácsát köteles kikérni.

Az adatvédelmi hatásvizsgálatot különösen az alábbi esetekben kell elvégezni:

  • természetes személyekre vonatkozó egyes személyes jellemzők olyan módszeres és kiterjedt értékelése, amely automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is –alapul, és amelyre a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések épülnek;
  • a fogalom meghatározásokban szereplő különleges adatok nagy számban / működés során rendszeresen történő kezelése esetén; vagy
  • nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése.

A hatásvizsgálat kiterjed legalább:

  • a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket;
  • az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára;
  • az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára; és
  • a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes adatok védelmét és az e rendelettel való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.

Ha a hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelő konzultál a felügyeleti hatósággal.

Az adatvédelmi hatásvizsgálatot a jelen Szabályzat mellékletét képező adatvédelmi hatásvizsgálat- minta szerint kell elvégezni. A hatásvizsgálat elvégzéséért, ellenőrzéséért, szükség szerint felülvizsgálatáért felelős: az ügyvezető.

Az adatkezelő szükség szerint, de legalább az adatkezelési műveletek által jelentett kockázat változása esetén ellenőrzést folytat le annak értékelése céljából, hogy a személyes adatok kezelése az adatvédelmi hatásvizsgálatnak megfelelően történik-e.

V./5. Az Adatkezelési tevékenységek nyilvántartása

Minden adatkezelő és adatfeldolgozó köteles nyilvántartás vezetésére.

Amennyiben vállalatunk bármely adatkezelési tevékenység kapcsán adatkezelőnek minősül, akkor, mint adatkezelő, az általa végzett adatkezelési tevékenységekről nyilvántartást vezet. E nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

  • az adatkezelő neve és elérhetősége, valamint – ha van ilyen – a közös adatkezelőnek, az adatkezelő képviselőjének és az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetősége;
  • az adatkezelés céljai;
  • az érintettek kategóriáinak, valamint a személyes adatok kategóriáinak ismertetése;
  • olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes adatokat közlik vagy közölni fogják, ideértve a harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi szervezeteket;
  • adott esetben a személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet azonosítását, valamint a GDPR szerinti megfelelő garanciák leírása;
  • ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők;
  • ha lehetséges, az adatbiztonsággal kapcsolatos technikai és szervezési intézkedések általános leírása.

Amennyiben vállalatunk bármely adatkezelési tevékenység kapcsán adatfeldolgozónak minősül, akkor, mint adatfeldolgozó, nyilvántartást vezet az adatkezelő nevében végzett adatkezelési tevékenységek minden kategóriájáról. Ez a nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

  • az adatfeldolgozó vagy adatfeldolgozók neve és elérhetőségei,
  • minden olyan adatkezelő neve és elérhetőségei, amelynek vagy akinek a nevében az adatfeldolgozó eljár,
  • továbbá – ha van ilyen – az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselőjének, valamint az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetőségei;
  • az egyes adatkezelők nevében végzett adatkezelési tevékenységek kategóriái;
  • adott esetben a személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítása, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet azonosítását, valamint a GDPR szerint megfelelő garanciák leírása;
  • ha lehetséges, az adatbiztonsággal kapcsolatos technikai és szervezési intézkedések általános leírása.

A nyilvántartást írásban kell vezetni, ideértve az elektronikus formátumot is.

Amennyiben a mindenkori felügyeleti hatóság megkeresésében kérelmezi, akkor a részére rendelkezésére bocsátja a nyilvántartást.

Az adatvédelmi nyilvántartást a jelen Szabályzat mellékletét képező adatvédelmi nyilvántartás- minta szerint kell elvégezni. A nyilvántartás elkészítéséért és karbantartásáért felelős: az ügyvezető.

V./6. Adattovábbítás

Az adattovábbítás az adat meghatározott harmadik személy számára (lásd a Címzett definícióját a fogalommeghatározások között) történő hozzáférhetővé tétele, vagyis nem csupán a szűkebb értelemben vett „továbbítás”. Az adattovábbítás mindig csak adatkezelők között értelmezhető. Az adatfeldolgozó részére történő adatátadás is adattovábbításnak minősül.

Vállalatunk személyes adatot csak az Adatvédelmi Jogszabályok szerinti feltételek esetén és mértékben ad ki, továbbít. A személyes adatok akkor továbbíthatók, ha

– az érintett ahhoz hozzájárult, (pl. marketing célú adattovábbítás) vagy

– az Adatvédelmi Jogszabályok azt megengedik, illetve előírják (pl. tájékoztatás felügyeleti hatóságok, bíróságok, rendőrség megkereséseire), vagy

– szűk körben, ha vállalatunk jogos érdeke lehetővé teszi (pl: követelések jogi úton történő érvényesítése)

Az adattovábbításra vonatkozóan nyilvántartást kell vezetni, melyről részletesen az V./8. pont rendelkezik.

Adattovábbítás külföldre:

A hatályos Adatvédelmi Jogszabályok alapján az Európai Unió tagállamába történő adattovábbítást úgy kell kezelni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.

Európai Union kívülre történő adattovábbítás

Az Európai Unió területén kívülre akkor továbbítható személyes adat, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy az adatkezelésnek az Adatvédelmi Jogszabályokban előírt feltételei teljesülnek, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.

V/.7. Adatfeldolgozók

Vállalatunk jogosult adatfeldolgozó igénybe vételére és a számára adatok átadására.

Az adatfeldolgozásra történő adatátadást, adatfeldolgozó igénybevételét az Adatvédelmi Jogszabályok nem kötik előzetes hozzájáruláshoz, hanem az érintettek tájékoztatásához.

Az adatfeldolgozó az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag technikai feladatként az adatkezelő rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az Adatkezelő rendelkezései szerint köteles tárolni és megőrizni.

Az adatkezelő által adott utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel.

Az adatfeldolgozókkal külön adatvédelmi megállapodást kell kötni, melynek mintája jelen szabályzat melléklete.

V/8. További felelősségi körök egyes feladatok kapcsán

Vállalatunk köteles a felügyeleti hatósággal együttműködni és – annak kérése esetén – ezeket a nyilvántartásokat hozzáférhetővé tenni az érintett adatkezelési műveletek ellenőrzése érdekében.

Adatkezeléssel érintett személyek kérelmeinek kezelése és nyilvántartása

Az adatkezeléssel érintett személyek kérelmeinek kezelésével, megválaszolásával és esetleges teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáért a következő személyek felelősek:

Az adatkezeléssel érintett személyek kérelmeinek kezelésével kapcsolatosan nyilvántartást szükséges vezetni.

A nyilvántartást a jelen Szabályzat mellékletét képező „Nyilvántartás adatkezeléssel érintett személyek kérelmeinek kezelésével, megválaszolásával kapcsolatban”- minta szerint kell elvégezni.

A nyilvántartás elkészítéséért és karbantartásáért felelős személy: az ügyvezető.

Adattovábbítási nyilvántartás

Az adatkezelő az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely legalább tartalmazza

– az általa kezelt személyes adatok továbbításának időpontját,

– az adattovábbítás jogalapját

– az adattovábbítás címzettjét,

– a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint

– az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

Az adattovábbítási nyilvántartást a jelen Szabályzat mellékletét képező adattovábbítási nyilvántartás- minta szerint kell elvégezni.

A nyilvántartásban szereplő személyes adatokat legalább öt évig, különleges adatokat legalább húsz évig meg kell őrizni.

A nyilvántartás elkészítéséért és karbantartásáért felelős személy: az ügyvezető.

Adatkezelési folyamatfelmérés

Az adatkezelési folyamatfelmérés a vállalatunk által végzett különböző adatkezelési vonatkozású tevékenységek teljeskörű áttekintése. A folyamatfelmérést a jelen Szabályzat mellékletét képező adatkezelési folyamatfelmérés – minta szerint kell elvégezni.

A folyamatfelmérés elkészítéséért és karbantartásáért felelős személy: az ügyvezető.

Adatleltár

Az adatleltár a vállalatunk által kezelt adatok körét tartalmazza.

Az adatleltár a jelen Szabályzat mellékletét képező adatleltár- minta szerint kell elvégezni.

Az adatleltár elkészítéséért és karbantartásáért felelős személy: az ügyvezető.

Érdekmérlegelési teszt

Érdekmérlegelési teszt elvégzése szükséges minden olyan esetben, ha a vállalatunk adatkezelésének jogalapja a jogos érdek.

Az érdekmérlegelési teszt a jelen Szabályzat mellékletét képező érdekmérlegelési teszt- minta szerint kell elvégezni.

Az érdekmérlegelési teszt elkészítéséért és karbantartásáért felelős személy: az ügyvezető.

Ügyféllevelezéssel kapcsolatban fel vagy leiratkozott személyek listája

Vállalatunk nyilvántartást vezet az ügyféllevelezésekhez hozzájárulást adó, illetve a hozzájárulást visszavonó személyekről.

A nyilvántartást a jelen Szabályzat mellékletét képező „ügyféllevelezési nyilvántartás”- minta szerint kell elvégezni.

A nyilvántartás elkészítéséért és karbantartásáért felelős személy: az ügyvezető.

V./ 9. Incidensek

Az adatvédelmi incidens definíciója a fogalom-meghatározások között található. Az adatvédelmi incidens megfelelő és kellő idejű intézkedés hiányában fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkat okozhat a természetes személyeknek, többek között a személyes adataik feletti rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását, a hátrányos megkülönböztetést, a személyazonosság-lopást vagy a személyazonossággal való visszaélést.

Vállalatunk az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

  • az incidens jellegét, leírását
  • az érintett személyes adatok körét, és hozzávetőleges számát,
  • az adatvédelmi incidenssel érintett személyek körét és számát,
  • az adatvédelmi incidens időpontját, körülményeit, hatásait és
  • az elhárítására megtett intézkedéseket, valamint
  • az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

A nyilvántartást a jelen Szabályzat mellékletét képező „adatvédelmi incidens nyilvántartás”- minta szerint kell elvégezni.

A nyilvántartás elkészítéséért és karbantartásáért felelős személy: az ügyvezető.

A nyilvántartásban szereplő személyes adatokat legalább öt évig, különleges adatokat legalább húsz évig meg kell őrizni.

Vállalatunk a dolgozók képzése során figyelmet fordít arra, hogy felismerjék és időben jelezzék az adatvédelmi incidens felmerülését. a jelzést az ügyvezető számára kell megtenni.

Az adatvédelmi incidenst az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenti az illetékes felügyeleti hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.

Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.

Ha vállalatunk valamely jogviszonyban adatfeldolgozónak minősül, úgy az adatvédelmi incidenst, az arról való tudomásszerzését követően indokolatlan késedelem nélkül bejelenti az adatkezelőnek.

A felügyeleti hatóságnak történő bejelentésben legalább:

  • ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;
  • közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
  • ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
  • ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.

Az érintett részére adott tájékoztatásban

  • világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és
  • közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
  • ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
  • ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

Az érintettet nem kell tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

  • az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
  • az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
  • a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

V./ 10. Munkavállalók felelőssége

Az adatkezelés folyamán érintett munkavállalók fegyelmi, kártérítési, szabálysértési és büntetőjogi felelősséggel tartoznak a személyes adatok jogszabályoknak megfelelő módon történő kezeléséért. Amennyiben az alkalmazott tudomást szerez arról, hogy az általa kezelt személyes adat hibás, hiányos, vagy időszerűtlen, köteles azt helyesbíteni, vagy helyesbítését az adat rögzítéséért felelős munkatársnál kezdeményezni.

Biztosítani kell a munkavállalók adatvédelmi tudatosságát. Biztosítani kell a szakmai felkészültséget a jogszabályoknak való megfeleléshez. Elengedhetetlen a munkatársak szakmai felkészítése és a jelen szabályzat megismerése.

V./11. Személyes adatok törlése; iratok megsemmisítése

Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, Vállalatunk törlési határidőket állapít meg.

a törlési határidők megállapítása az adatleltárban történik.

Az adatok törlésének megtörténtét ellenőrizni kell: felelős: az ügyvezető.

A személyes adatokat tartalmazó iratokat, illetve azok másolatát megsemmisíteni szükséges, amikor az adott iraton valamennyi személyes adat tárolására vonatkozó határidő lejárt.

Ebből a célból azon iratok esetében, amelyeket Vállalatunk valamely adatfeldolgozója kezel, a törlésre vonatkozó instrukciókkal kell ellátni az adott adatkezelőt.

V./12. Internetes felületeken regisztrált személyes adatok kezelése

Mivel a természetes személyek összefüggésbe hozhatók az általuk használt készülékek, alkalmazások, eszközök és protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal, például IP-címekkel és cookie-azonosítókkal, ezért ezek az adatok egyéb információkkal összekapcsolva alkalmasak és felhasználhatók a természetes személyek profiljának létrehozására és az adott személy azonosítására.

A cookie-kkal kapcsolatban Vállalatunk honlapján – amennyiben alkalmazunk cookie-kat – szükséges könnyen elérhető tájékoztatást elhelyezni.

Az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy egyértelmű megerősítő cselekedettel, például írásbeli – ideértve az elektronikus úton tett – vagy szóbeli nyilatkozattal önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja az adatok kezeléséhez. Az adatkezeléshez való hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett személy az internetes honlap megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés nem minősül hozzájárulásnak.

Hozzájárulásnak minősül az is, ha valamely felhasználó az elektronikus szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, vagy olyan nyilatkozatot illetve cselekedet tesz, amely az adott összefüggésben az érintett személy hozzájárulását személyes adatainak kezeléséhez egyértelműen jelzi.

V./13. Elhunytakkal kapcsolatos adatkezelés

Az érintett halálát követő öt éven belül a hozzáférésre-tájékoztatásra, törlésre, korlátozási-zárolásra, helyesbítésre, tiltakozásra vonatkozó, az elhaltat életében megillető jogokat az érintett által arra ügyintézési rendelkezéssel, illetve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt, a vállalatunknál tett nyilatkozattal – ha az érintett több nyilatkozatot tett, a későbbi időpontban tett nyilatkozattal – meghatalmazott személy jogosult érvényesíteni.

Ha az érintett nem tett a fentiekben leírt jognyilatkozatot, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója annak hiányában is jogosult a helyesbítési és tiltakozási jogot, valamint – ha az adatkezelés már az érintett életében is jogellenes volt vagy az adatkezelés célja az érintett halálával megszűnt – akkor a korlátozásra-zárolásra és a törlésre vonatkozó, az elhaltat életében megillető jogokat érvényesíteni az érintett halálát követő öt éven belül. Az érintett jogainak e bekezdés szerinti érvényesítésére az a közeli hozzátartozó jogosult, aki ezen jogosultságát elsőként gyakorolja.

Az elhunyt érintett jogait érvényesítő személyt e jogok érvényesítése – így különösen az vállalatunkkal szembeni, valamint a hatóság, illetve bíróság előtti eljárás – során az e törvény által az érintett részére megállapított jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

Az elhunyt érintett jogait érvényesítő személy az érintett halálának tényét és idejét halotti anyakönyvi kivonattal vagy bírósági határozattal, valamint saját személyazonosságát – illetve szükség esetén közeli hozzátartozói minőségét – közokirattal igazolja.

Cégünk – külön kérelem esetén – tájékoztatja az érintett Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját a fent említett jogokra vonatkozó kérések kapcsán megtett intézkedésekről, kivéve, ha azt az elhunyt érintett a fent említett, még életében tett nyilatkozatában megtiltotta.

V./14. Adatvédelmi tisztviselő

Vállalatunk adatvédelmi tisztviselővel nem rendelkezik.

  1. A jelen adatvédelmi szabályzat hatálya

A jelen adatvédelmi szabályzat a fedlapon megjelölt dátummal lép hatályba.

A jelen adatvédelmi szabályzat visszavonásig érvényes, hatálya kiterjed a szervezet valamennyi tisztségviselőjére, alkalmazottaira.

Dátum: Budapest, 2018. május hónap 24. nap

A szabályzatot jóváhagyta:

…………………………………………….

Födő Gábor

ügyvezető